ALAPELVEK ÉS MŰKÖDÉSI ELVEK
. A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei
A „megbélyegzés”
elkerülése
A bűnmegelőzés szabályozott keretek között zajló, felelősséggel járó
olyan tevékenység, amelynek érvényesítése során tiszteletben kell tartani
az emberi jogokat, követni kell az alkotmányos jogállam elveit. Tiszta
felelősségi viszonyok és világos, jól körülhatárolt szerepek rögzítésével
el kell érni a bűnözés és az áldozattá válás csökkenését. Az Alkotmány
35. §-ának (1) bekezdése szerint a Kormány alkotmányos kötelezettsége
a közrend és a közbiztonság védelmét szolgáló intézkedések
foganatosítása. A nemzetközi standardoknak megfelelően kialakított
társadalmi bűnmegelőzési stratégiának és az ezt szolgáló, kiszámítható
és számon kérhető szabályozásnak úgy kell illeszkednie a
társadalompolitikába, hogy az megfeleljen az alkotmányos
követelményeknek és kötelezettségeknek. Ezért bűnmegelőzés címén
kényszerítő vagy megbélyegzést eredményező módon nem szabad
beavatkozni. A bűnmegelőzési programok meghatározásánál tekintettel
kell lenni arra, hogy a bűnözéssel kapcsolatos problémák eltérően érintik
a nőket, a férfiakat, a fiatalokat és az időseket. Emellett figyelembe kell
venni a kulturális különbségeket és a kisebbségek eltérő kultúráját,
szokásait is.
Az arányosság elvének
érvényesítése
A beavatkozás módjának megválasztásakor figyelemmel kell lenni az
arányosság elvére, törekedni kell az egyéni autonómia és a közösségi
kontroll egyensúlyára. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottságának a
bűnmegelőzéssel kapcsolatos ajánlása az élet- és vagyonbiztonságot az
egyik alapvető emberi jogként fogja fel.49 Ugyanakkor azt is
megállapítja, hogy a bűnmegelőzési intézkedéseket az emberi jogok, a
potenciális áldozatok, az elkövetők és a harmadik személyek
szabadságjogainak tiszteletben tartásával, az arányosság elvére
figyelemmel kell végrehajtani. A közösség biztonságának
megteremtésére irányuló törekvés érvényesítésében gyakran egymásnak
feszülő érdekek között kell az egyensúlyt megteremteni.
A kirekesztés
elkerülése
A bűnözés megfékezése társadalmilag elfogadott cél. Az ennek
érdekében foganatosított intézkedések, valamint a bűnözéstől való
félelem bizonyos csoportok kirekesztésének erősödésével járhat.
Növelheti a bűnelkövető fiatalokkal, a börtönviseltekkel, a
drogfüggőkkel, a hajléktalanokkal, a szegényekkel, a cigányokkal
szembeni előítéleteket. A társadalmi bűnmegelőzés rendszere a
társadalmi igazságosság elvén alapul. Ennek érdekében egyaránt
törekedni kell a társadalmi kirekesztés, az előítéletesség elkerülésére, és
a biztonsághoz fűződő érdekek érvényesítésére.
49 Resolution 1997/33: Elements of responsible crime prevention: standards and norms. UN Economic and
Social Council 36th plenary meeting.
A bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás
A büntető
igazságszolgáltatás
bűnmegelőzés jellegű
feladatai
A büntető igazságszolgáltatás állami monopólium. A rendőrség, az
ügyészség, a bíróság a már megtörtént bűncselekményekre reagál. Ezért
a bűntető igazságszolgáltatás működése csak kis mértékben hat a
bűnözést eredményező, összetett társadalmi, gazdasági folyamatokra. Ez
inkább a társadalmi bűnmegelőzés feladata. Minden olyan egyedi
ügyben alkalmazott büntetés azonban, amely tekintettel van a
bűnismétlés megelőzésére, javíthatja a közbiztonságot. Szintén
kedvezően hat a bűnmegelőzésre a bűnüldöző szervezet reakcióképességének
fokozása, a bűnelkövetés kockázatának növelése, a
bűntető igazságszolgáltatás időszerűségének javítása, a büntetés
elkerülhetetlensége.
A bűnmegelőzés a
büntetésvégrehajtásban
Minden olyan, a jogerős ítélet keretei között alkalmazott büntetésvégrehajtási
jogintézmény, módszer, amely segíti a bűnelkövetők
társadalmi integrációját, akadályozza a bűnismétlést és egyben a
bűnmegelőzés célját is szolgálja. Ezért csökkenteni kell a
börtönártalmakból származó, bűnismétlésre ösztönző veszélyeket. A
büntetés tartama alatt növelni kell a foglalkoztatás, a szakképzés, a
nevelés, a közoktatás, az egészségmegőrzés lehetőségeit. A bűnismétlés
lehetősége csökken, ha az elítélt szembesül az általa elkövetett
cselekmény következményeivel, alkalma van a sértett kártalanítására, a
közösség kiengesztelésére. A büntetést követő utógondozás a társadalmi
integrációs szándékot erősíti és megteremti az azok realizálásához
szükséges objektív feltételeket is (a lakhatás biztosítása, a családi
kapcsolatok helyreállítása, a foglalkoztatás elősegítése).
A szignalizáció A kontroll, a büntetés és a prevenció között kialakítandó egyensúly
megteremtése érdekében a büntető igazságszolgáltatási szervek
működésében meg kell erősíteni az elrettentő és az önvédelmi képesség
javítását szolgáló eszközöket. Ezek közé tartozik a még hatályos
büntetőeljárási törvény 117. §-a, amely az eljárásban észlelt bűnokokkal
kapcsolatosan előírja az eljáró hatóság szignalizációs kötelezettségét. A
konkrét bűncselekményekből származó – a bűnokokra és az elkövetés
lehetőségét megkönnyítő feltételekre vonatkozó – információk
hasznosításával megelőzhető az ismételt áldozattá válás.
A büntető
igazságszolgáltatás
nem rendelhető alá a
bűnmegelőzés
szempontjainak
A jogbiztonság követelménye és az állampolgári jogok védelme
érdekében úgy kell megőrizni a büntető igazságszolgáltatás
hagyományos, garanciákban gazdag rendszerét, hogy az ne rendelődjön
alá a társadalmi bűnmegelőzés sajátos szempontjainak. A
büntetőpolitika működésével kapcsolatos alkotmányos elvárások csak
erre figyelemmel teljesülnek.
. A társadalmi bűnmegelőzés a társadalompolitika integrált része
Nemzeti, kormány
stratégiák és
programok
harmóniája
A társadalmi bűnmegelőzés stratégiája akkor járul hozzá az emberek
életminőségének javulásához, a gazdaság fejlődéséhez, a bűnözés okozta
erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez, ha az a közös célok
megvalósítása érdekében összekapcsolódik a nemzeti drog és alkohol
elleni stratégiával, a szegregációt fékező kormányprogrammal, a roma
34
A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája
népesség integrációját szolgáló tárcaközi koordinációval, az
antidiszkriminációs és a nemzeti népegészségügyi programokkal, a
természetes és az épített környezet védelmére kialakított
kormánypolitikával.
Közvetlen és közvetett
bűnmegelőzési célú és
hatású intézkedések
A társadalmi bűnmegelőzés rendszerében kell létrehozni, illetve számon
tartani minden olyan intézkedést, beavatkozást, amely közvetlenül
(célzottan), valamint közvetetten (hatásaiban) szolgálja a közösség
biztonságának fenntartását. A közvetlen, célzott intézkedések körébe
sorolható például az általános iskolai tanulmányok félbeszakítása, az ezt
kísérő csavargás, koldulás elleni fellépés vagy a futball-huliganizmus
megelőzése érdekében tett intézkedés. Közvetett, azaz hatásában
bűnözést csökkentő intézkedések között tartják számon például azokat
az eredményes szociálpolitikai intézkedéseket, amelyek a tartós, a
szakképzetlen, illetve az első munkavállalók munkanélküliségének
felszámolására irányulnak. A biztonságra közvetlenül és közvetetten
ható intézkedések megvalósulási feltételeit országosan és helyi szinten
egyaránt biztosítani kell.
. A társadalmi bűnmegelőzési rendszer működtetése kormányzati felelősség
A kormányzati
irányítás komplex
szakmai feladat
A társadalompolitika integrált részeként megvalósuló bűnmegelőzés
alapvető működési – jogszabályi, szervezeti, szakmai – feltételeinek
megteremtése kormányzati feladat. Ehhez létre kell hozni a tárcák
közötti felelősségteljes, egyenrangú, a tudományos és szakmai érdekeket
és értékeket érvényesítő együttműködés szervezeti feltételeit. Biztosítani
kell az EU Bűnmegelőzési Hálózatban való részvételünket. A Kormány
bűnmegelőzési cselekvési programjában rögzíteni kell az érintett
minisztériumok, országos hatáskörű szervek, adatszolgáltatók feladatait
és folyamatos együttműködését. Gondoskodni kell olyan hazai és
külföldi tudományos kutatások hasznosításáról, amelyek a bűnokok
hatásának, a bűnalkalmak számának csökkentésével, az áldozattá válás
megelőzésével foglalkoznak. A Kormány bűnmegelőzési cselekvési
programjának kialakításában különleges feladatai vannak az igazságügyés
a belügyminiszternek, a pénzügy-, az egészségügyi szociális és
családügyi-, a gazdasági és közlekedési-, a foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi-, valamint az oktatási-, a környezetvédelmi és vízügyi-, a
gyermek ifjúsági és sport miniszternek, a regionális politika
irányítóinak, valamint a cigányság sorsáért felelős
kormánypolitikusoknak.
A helyi bűnmegelőzés helyi közügy
A helyi társadalmi
bűnmegelőzés
koordinátora az
önkormányzat
A társadalmi bűnmegelőzési stratégia, az annak megvalósítását szolgáló
kormányzati cselekvési program csak az önkormányzatok
közreműködésével válhat a helyi társadalompolitika integrált részévé.
Az önkormányzatoknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és
vezető szerepet kell játszaniuk a helyi közösség biztonságát szolgáló
tervek elkészítésében. Kezdeményező szerepük van a helyi
jelzőrendszerek, a legkülönbözőbb együttműködési formák
szervezésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában,
végrehajtásában, valamint folyamatos értékelésében. A helyi
A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája
önkormányzat ösztönzi és motiválja a helyi közösség szakmai és civil
önszerveződéseit. (Az önkormányzatoknak jelenleg is van törvényes
lehetőségük arra, hogy a helyi közbiztonságot a helyi társadalompolitika
részeként formálják. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a helyi
bűnmegelőzési programok sikerességét jelentősen hátráltatta az, hogy
nem voltak egyértelműek a helyi közösség biztonságával kapcsolatos
önkormányzati feladatok – különösen az önkormányzat és a rendőrség
kapcsolata – de elmaradt a kezdeményezések költségvetési
finanszírozása is.)
A helyi bűnmegelőzési
stratégia
A bűnözés területileg eltérő kihívásaira csak helyi közügyként
megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet
hatékonyan reagálni. Az önkormányzat, mint a helyi szolgáltatások és
szolgáltató intézmények többségének tulajdonosa, a helyi közigazgatás
irányítója és mint testület, a helyi politika fóruma vezérli, motiválja és
koordinálja a helyi bűnmegelőzést. Központi referencia-szereplőként
meghatározó szerepe van az információk és a biztonsággal kapcsolatos
adatok terjesztésében. Tanácsadó szerepet vállalhat a magasabb szintű
biztonságot szolgáló eszközök és módszerek alkalmazásában és ehhez
forrást biztosíthat. Jogalkotóként és település-tervezőként érvényesítheti
azokat a szempontokat, amelyek a helyi közbiztonságot szolgálják. A
helyi önkormányzat közvetíteni is képes a helyben elérhető
szolgáltatások és a helyi biztonsági szükségletek között.
A társadalom együttműködése a jobb közbiztonság érdekében
Az együttműködés
garanciái
A bűnmegelőzés szempontját érvényesíteni kell minden, a bűnözés
csökkentését és az áldozattá válás elkerülését befolyásoló társadalom- és
gazdaságpolitikai intézkedésben. Az együttműködés a Kormány, a
minisztériumok, a hatóságok, a tudomány képviselői, a közösségi és a
civil szervezetek, az üzleti szektor, az egyházak és a magánemberek
közötti folyamatos kapcsolatban valósul meg. Az államnak anyagilag is
|