Betörési, rablási módszerek

 Mindenek előtt külön kell választani a betörést a rablástól. A betörés célja legtöbbször valamely érték eltulajdonítása, de ezt a célt elsősorban titokban és minél kevesebb nyom hátrahagyásával igyekszenek elérni. Ezzel szemben a rablás ideje alatt - bár a célja ugyanaz - az elkövető igen gyakran nyílt támadás révén, erőszakos eszközökkel igyekszik megszerezni más értékeit. Ez utóbbi nyilván inkább a rendőrségre tartozik, hiszen védekezni ellene mechanikus eszközökkel igen nehéz. Ez az oka, hogy a megfelelő idevonatkozó részeknél a rablások ellen csak tippeket tudunk adni.
  
 Leggyakoribb betörési módok:

- Ajtó, ablak befeszítése valamilyen segédeszközzel. Általában a helyszínen talált kertiszerszámok, szerszámok segítségével a nyílászáró tok és nyílórésze közé nyúlva átroppantják a zárakat. Ritkábban saját felszerelést – pajszerokat, feszítóvasakat vagy ha mód van rá és a helyszín megengedi, akkor autóemelőket – is szívesen használnak erre a célra, bár az utcán feszítővassal kószáló idegen gyanússá válhat. Ebben az esetben a rácsok, rácsajtók, biztonsági zárak és biztonsági ajtók jöhetnek szóba, mint „ellenjavallat”, illetve a nem túlzó, de elegendő éberség.

Sok esetben már az is elegendő, hogyha az idegentől megkérdezzük, kit keres és segíthetünk-e? Ilyenkor általában vagy elsomfordál a betörő vagy mond valami tucatnevet, de az már elbizonytalaníthatja, hogy tudja: felfigyeltek rá.

- A nyílászárón lévő üvegfelületek áttörése után a lakásba jutás is igen gyakori módszer. Ezt biztonsági üvegfólia utólagos feltelepítésével nehezíthetjük meg. Az üvegfólia ezen kívül leszűri a káros napsugárzást (UV) is, valamint külön kérésre reflektív vagy színezett kivitelben is készülhet.
- A zárszerkezetek másik kedvenc támadási módja a zárszerkezetbe szerelt cilinderbetét támadása. Erre az idők folyamán igen sok módszert eszeltek ki a betörők. Ötlettárukból néhány: a cilinder törése, ha túlságosan kilóg az ajtóból, a cilinder felfúrása, húzása, savazása, átütése, hogy csak a gyakoribbakat említsük. Ezek a durva módszerek, hiszen kivétel nélkül a zárbetét roncsolásával járnak, így szinte azonnal kiderül, hogy betörés történt. A témakörön belüli másik ág a finommanipulációs betörés. Ilyenkor a cilinderbetétet nem roncsolják el, hanem megfelelő eszközök segítségével benyúlnak a kulcs helyére és a belső csapokat berezegtetve, összemozgatva nyitnak. Mind a durva, mind a finommanipulációs cilindernyitást megnehezíti törésvédők és megfelelő cilinderbetétek alkalmazása.
- Előfordul, hogy a tolvajok trükkösebb módszereket alkalmaznak. Az egyik ilyen módszer a beragasztás. Ez azt jelenti, hogy amikor a tulaj otthon tartózkodik, az ajtóhoz osonva a legerősebb zárszerkezetekbe ragasztót nyomnak. Ez rövid idő alatt megköt, így amikor a tulaj indulni szeretne valahova (munkába, gyermekért, vásárolni, stb.), akkor kívülről nem tudja bezárni. Ilyenkor azt gondolva, hogy egyszerű meghibásodásról van szó, nem hív azonnal szakembert, hanem a gyengébb zárakat bezárva elmegy otthonról. A lesben álló betörők ezt kivárják, majd a gyenge záron áthatolva feltörik a lakást. Szerencsére az ajtókra, zárakra utólag felszerelhető beragasztás elleni védőpajzs, ami megoldja a gondot.
- Hasonlóan trükkös módszer a tulaj kulccsomójának eltulajdonítása (bár ez már inkább a rabláshoz sorolható). Ha a tulaj időben észreveszi a lopást, akkor nincs más dolga, mint lecserélni a megfelelő zárbetéteket. Ez akkor is fontos, ha igazolványt, személyes adatokat tartalmazó iratokat nem loptak el, mert előfordulhat, hogy nem véletlenül lett az áldozatból áldozat; gyakori, hogy hosszabb ideig követve a lakásától távolabb lopják meg a tulajdonost, így elaltatva a gyanakvását. Ugyanez igaz akkor is, amikor valakit külföldön, akár távolabbi országban fosztanak ki. Lehet, hogy csak valami helyi tolvaj tevékenykedik, de történt már olyan is, hogy az elkövető elküldte Magyarországra a kulcsokat és az adatokat a honi tettestársnak, aki szépen felnyitotta a lakást, amíg a tulajdonos pihent. Egy lopás által beárnyékolt nyaralás emlékét tovább komorította, hogy hazatérve egy kifosztott lakást találtak. Kulcsok lopása esetén tehát azonnal zárbetéteket kell cserélni.
- Még trükkösebb módszer, amikor valakitől észrevétlenül eltulajdonítják a kulcsait, lemásolják azokat, majd feltűnés nélkül visszacsempészik őket. Ez főleg olyan helyeken történik meg, ahol az emberek többedmagukkal, esetleg valamilyen okból elkalandozó figyelemmel tevékenykednek ( fodrász, sportmérkőzés, étterem, stb. ). Itt az a megoldás, hogy a zárbetétek közt legalább egy olyat alkalmazunk, amely másolásvédett. Igen sok ilyen zárbetét létezik, de valóban másolásvédett cilinderbetét megvásárlását bízzuk szakemberre.
VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK
  
 Leggyakoribb rablási módok:

Sajnos a tömegközlekedési eszközökön elkövetett zsebmetszéstől a fegyveres támadásokig igen széles a rablások palettája. A legjobb megoldás kétségtelenül az lenne, ha a törvényeink szigora és a rendőrség jelenléte minimalizálná ezeknek az eseteknek az előfordulási számát. A törvényeink azonban igen liberálisak, megengedők és elnézők, így gyakran tapasztalhatjuk, hogy a jogkövető emberek jogaival szemben inkább az elkövetők jogai érvényesülnek. A rendőrség végzi a feladatát, amennyire szűkös költségvetéséből lehetséges, de annak ellenére, hogy a rendőrök egyre képzettebbek, egyre elhivatottabbak, nem győzik létszámmal a harcot a bűnözés ellen.
- Sokszor magunk hívhatjuk fel a figyelmet kirabolhatóságunkra. A nyitott szatyorban pénztárcát hordó háziasszony éppúgy kihívja maga ellen a sorsot, mint a gyermekeit ékszerekkel teleaggató szülő. Fontos tehát, hogy ne legyünk potenciális áldozatok.
- Igen sok rablás titokban marad, mivel az áldozat úgy gondolja, hogy „úgysem kapják el na csirkefogót, nem érdemes feljelentéssel tölteni az időt”. Mivel így csökken a valószínűsége, hogy értékes adatok birtokába jusson a Rendőrség, valóban előfordulhat, hogy nem fogják el a bűnelkövetőt. Ezt nevezik bűncselekményi latenciának.
- A túlzó, hivalkodó megjelenés, a nagy címletű pénz közterületen való számolgatása újabb felhívás a rablóknak. Lehetőleg kerüljük a feltűnősködést, ne mutogassuk értékeinket.
- A rablók igen gyakran megfigyelik áldozataik szokásait (ez egyébként a betörések esetén is igaz) vagyis nem vaktában kezdenek akcióba. Ezért ha lakóhelyünk környékén többször észreveszünk semmittevő, álldogáló alakot, alakokat vagy autóban ücsörgőket, legyünk óvatosabbak.
- Külön kategória az autólopásoké. Itt rablásnak minősül, ha erőszakkal szerzik meg a tulajdonostól a kulcsokat, kényszerítik annak átadására, az viszont csak egyszerű lopás, ha a tulaj bármilyen elterelő vagy valós ok miatt kiszáll a járművéből a kulcsot pedig a gyújtáskapcsolóban hagyja. Ez utóbbi esetben nem lehet hatékony védelmet nyújtani, hiszen a tulaj felelőtlensége okolható csupán.